Csak én kiáltottam...

Egy szép napon arra ébredtem, hogy ki kell írnom magamból az érzéseimet...nos, nem vagyok író és nem tudok verset sem írni, így teljesen ösztönösek az írásaim, értékük csupán csak annyi, hogy egy ember érzéseit tükrözik. Lent és fent...ez az ami inspirál. A nagy magaslatok és az óriási mélységek, amiket az utóbbi időben megélek. Segít, ha leírhatom és nem magamban hordozom...segít...néha a fantáziámat is segítségül hívom, hogy szemléltessem a bennem kavargó hangulataimat...

Zsé

szende.jpg

Utolsó kommentek

Bejegyzések

Jujj...


 

Hazám, hazám...és az én Budapestem



MuZsika... ♫






Érintés...

VéZsé 2012.11.30. 09:40

tukor.jpg

ÉN vagyok az egy veled, atman kegyeltje.

Az EGYet meglátni jöttem én.

Tudásom kicsiny, halmozni nem fogom.

Testvérem alvó, tudata bimbódzó,

végzetem a végtelen.

Túl ismerésen, a tudáson

EGYségben a teljességem,

végtelen  a végem végessége.

Bennem, s Benned örök hűség,

igazságra így jutok.

Benned én vagyok,

megfejteni nem nehéz...

Túlvilágra mást vinni nem tudok.

 

 

 (Hamvas Bélát olvasva bukott ki belőlem... Scientia sacra)

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csakenkialtottam.blog.hu/api/trackback/id/tr204939006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása