Az igazság kimondásához sok esetben bátorságra van szükség. Ráadásul, képmutató ítélkezés nélkül sokszor nehéz is kimondani a kíméletlenül őszinte igazságot. Mégis meg kell tanulnunk, de úgy hogy lehetőleg ne bántsunk meg vele másokat. Ehhez kell intelligencia, empátia, valamint nem kevés diplomáciai érzék...persze léteznek olyan helyzetek is, amikor nem biztos, hogy ki kell mondanunk mindent. Ezt hívom úgy hogy tekintettel vagyok a másikra...viszont a hallgatás és a féligazságok kimondottan taszítanak, nem tudok mit kezdeni velük. A féligazság magában hordja a valótlanságot, a hallgatás pedig egyenlő a(z el)hallgatással. Sajnos ez ma az általánosabb megnyilvánulás, de szerencsére vannak akik kilógnak a sorból...
Utolsó kommentek