Hitem légy Te, mély Rejtély!
Felsóhajt a hajnali táj érte,
a sóhaj eltalál, a szíve közepébe
ki tudja milyen mélyre.
Ő tovább szendereg,
álmát kutatja, célja nemes,
küzdelmes léte, heves jelleme
hajtja tovább.
Az kíséri el csak, ki megérti,
el nem ítéli, s cinkos mosolya
mögött értelem ragyog...
titkukat nem sejti senki, s
csak az kutassa, kinek lelke
elég kérges, s szíve Hozzá elég erős.
Hitem légy Te!
2013.06.23. 14:19
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek