A zsidó hagyományt átmentette a kereszténység a szent könyvekben így a Bibliában is… melyből kiderül egy lételméleti Isten-definíció. Mózes éppen legelteti a nyájat és kigyullad a bokor ami sokáig ég… rájön hogy ennek üzenet értéke van…ki akar nekem üzenni gondolja?…erre válaszolt így Isten: „vagyok aki vagyok”
-Arisztotelész később azt vallja – minden létező mástól kapta a létét … de kell hogy legyen olyan létező valami amely nem mástól kapta a létét, hanem önmagában létezik…ő még nem nevezte ezt Istennek
-Aquinói Szent Tamás a fenti Arisztotelészi gondolatot már Isten-bizonyítéknak nevezte
-Pedig János már az evangéliumában fellebbenti Isten létéről a fátylat: Szeretet az Isten, aki szeretetben él Istenben él és Isten őbenne nem egy nagy úr hanem maga a SZERETET, EZ A MINDEN, A TOTÁLIS FOLYAMATOS ODAADÁS
Tehát Isten nem egy kívülálló hatalom, hanem az énem legmélyebbje, amit mindenki magában hordoz...hordozza a lehetőséget istenségére vallási nézetektől függetlenül.
Vasárnapi gondolat
2014.02.01. 12:15
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek