Csak én kiáltottam...

Egy szép napon arra ébredtem, hogy ki kell írnom magamból az érzéseimet...nos, nem vagyok író és nem tudok verset sem írni, így teljesen ösztönösek az írásaim, értékük csupán csak annyi, hogy egy ember érzéseit tükrözik. Lent és fent...ez az ami inspirál. A nagy magaslatok és az óriási mélységek, amiket az utóbbi időben megélek. Segít, ha leírhatom és nem magamban hordozom...segít...néha a fantáziámat is segítségül hívom, hogy szemléltessem a bennem kavargó hangulataimat...

Zsé

szende.jpg

Utolsó kommentek

Bejegyzések

Jujj...


 

Hazám, hazám...és az én Budapestem



MuZsika... ♫






A szerelem jegyében...töredékek

VéZsé 2013.03.23. 08:39

angy.jpg

Rejtsd belé gondolatod
simulj hozzá kedvesen.
Öleld ha kell, ha nem.
Emeld fel ha elbukott,
gyógyítsd lázát ha beteg,
reményt adj ha elveszett,
bocsájtsd meg ha vétkezett,
szeresd akkor is ha nem szeret,
ha mennie kell, elmehet.

...

Bárcsak látnák, amit én!
A gyönyörű havas háztetőket,
az Igazságot, a Fényt az alagút végén...
másom nincs, csak ennyi
megoszthatom a csodát,
de mindenki maga lép túl magán
ebben nem segíthetek.
Ilyenek a kéretlen angyalok?

...

 Bárhogy volt és bárhogy lett
nem lehetett nem megtalálnod.
Akármi lesz és akárhogy,
rátaláltál ott...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csakenkialtottam.blog.hu/api/trackback/id/tr935163640

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása