Csak én kiáltottam...

Egy szép napon arra ébredtem, hogy ki kell írnom magamból az érzéseimet...nos, nem vagyok író és nem tudok verset sem írni, így teljesen ösztönösek az írásaim, értékük csupán csak annyi, hogy egy ember érzéseit tükrözik. Lent és fent...ez az ami inspirál. A nagy magaslatok és az óriási mélységek, amiket az utóbbi időben megélek. Segít, ha leírhatom és nem magamban hordozom...segít...néha a fantáziámat is segítségül hívom, hogy szemléltessem a bennem kavargó hangulataimat...

Zsé

szende.jpg

Utolsó kommentek

Bejegyzések

Jujj...


 

Hazám, hazám...és az én Budapestem



MuZsika... ♫






Hajnaliak...

VéZsé 2013.03.14. 07:59

577897_230783693726863_1375059474_n.jpg

Még vágyban fürdeti kelyhét a liliom,
Szél zenél a lélek húrjain.
Hiába tudás és hit -mi szent-
sekély dallam ez, és émelyít.
Könnyű szenvedély írja -
nehéz a szív és rövid az élet,
Évezredek óta mit sem változott.

....

Csak egy pillanat volt,
rezdült bennem az emlék.
Úgy búcsúztam, mintha jönnék.
Megindult a föld, s az ég,
illatod a nyárról mesélt.
Valahol egy bús melódia
nyögi nehezen... menj már!
Hagy élje megszokott életét.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csakenkialtottam.blog.hu/api/trackback/id/tr305133919

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása