Csak én kiáltottam...

Egy szép napon arra ébredtem, hogy ki kell írnom magamból az érzéseimet...nos, nem vagyok író és nem tudok verset sem írni, így teljesen ösztönösek az írásaim, értékük csupán csak annyi, hogy egy ember érzéseit tükrözik. Lent és fent...ez az ami inspirál. A nagy magaslatok és az óriási mélységek, amiket az utóbbi időben megélek. Segít, ha leírhatom és nem magamban hordozom...segít...néha a fantáziámat is segítségül hívom, hogy szemléltessem a bennem kavargó hangulataimat...

Zsé

szende.jpg

Utolsó kommentek

Bejegyzések

Jujj...


 

Hazám, hazám...és az én Budapestem



MuZsika... ♫






Repülni tanulok újra

VéZsé 2013.02.02. 06:18

Gyenge szárnya megerősödni kész,
nyíl hagyott rajta mély sebet itt-ott.
Újra szállni vágyna, föntről látni szép,
minden oly apró, és messze lesz ott.
Nem fáj már, a heg beforrt,
szíve a magasba vágyik hát,
hogy fentről büszkén nézhessen le rá,
magasba hívja, ki repülni vágy vele.
-Szabad lesz újra, az ég lesz otthona-
hegyek, felhők fölé emelkedik majd vele.
Napsugárban fürdeni, holdfénybe merülni
majd boldogan megtanítja Őt...


 

 


 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csakenkialtottam.blog.hu/api/trackback/id/tr405046294

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása