Csak én kiáltottam...

Egy szép napon arra ébredtem, hogy ki kell írnom magamból az érzéseimet...nos, nem vagyok író és nem tudok verset sem írni, így teljesen ösztönösek az írásaim, értékük csupán csak annyi, hogy egy ember érzéseit tükrözik. Lent és fent...ez az ami inspirál. A nagy magaslatok és az óriási mélységek, amiket az utóbbi időben megélek. Segít, ha leírhatom és nem magamban hordozom...segít...néha a fantáziámat is segítségül hívom, hogy szemléltessem a bennem kavargó hangulataimat...

Zsé

szende.jpg

Utolsó kommentek

Bejegyzések

Jujj...


 

Hazám, hazám...és az én Budapestem



MuZsika... ♫






Én lennék a bűnös? - Samsara (संसार), avagy a létforgatag

VéZsé 2013.01.20. 12:16

samsara--2.jpgSzületésnapi ajándékként kaptam egy mozimeghívást, és végre megnézhettem a Samsara című filmet. Nagyon kíváncsi voltam... a lét örök körforgása - hirdeti az alcím-. A körforgás pedig mindent magába ölelhet, nem kell logikát, pontos szerkezetet keresni, elég, ha van eleje, vége, és látunk Teljességet nagy t-vel, Igazságot nagy i-vel, hatalmas természetképeket, és közben magunkba nézhetünk, hogy lám-lám, milyen az ember. Együtt mozgó sokaság, a Föld különleges zugai, egyedi tekintetek szenzációs technikával rögzítve, öt éves munkával - mondja az előzetes. Hirdették azt is, hogy 70 mm-es filmre forgatták, saját fejlesztésű kamerával. Neves zeneszerzők kezeskedtek érte, hogy a narráció és dialógusmentes film valóban hatásos lesz. És a Samsara valóban lehetett volna egy nagyszabású dokumentumfilm világunkról, az emberiségről, az általunk okozott meghökkentő károkról, de egyben a földi élet csodájáról is.

Nos, ehhez képest nagyon rossz érzéssel jöttem ki a moziból. Lehet, hogy nem leszek népszerű ezzel a kijelentésemmel, de ez van.

A film olyan hatással volt rám, hogy kénytelen vagyok leírni, talán így megszabadulok a rossz érzésektől.

Kezdem a pozitívumokkal. A képi megjelenítés csoda volt természetesen gyönyörű beállítások -már amennyire meg tudom állapítani, hiszen nem vagyok szakember, csak egy megátalkodott fotó és filmimádó- . A zene is elég hatásosnak mondható, bár Lisa Gerrardtól (a Gladiátor című film zenéjéért, melyen közösen dolgozott Hans Zimmerrel Golden Globe jelölést kapott) többet vártam.

A cselekmény és a beszéd hiánya nem jelentett volna gondot, de a ritmus, az ötletes egybekapcsolódások, a koncepcióval elkészített képek sorozata hiányzott. Nem érteni sokszor a képek egymáshoz kötődését, hiányolok valamiféle ritmust, motívumot, az egység élményét vártam. A szép beállítások egymásutánja még nem jelent élményt. Pedig erre voltam felkészülve. 

Abban láttam logikát, ahogy a természettől, eljutunk a szent helyeken át,  a vallásokhoz. Rajzoló keleti szerzetesek adják a film keretét. Ennyi. Közte meg jön a hidegzuhany. Szép képek, monumentális felvételek, közeliek, távoliak.  Emberi arcok, innen-onnan, hogy legyen kontraszt, fegyveres gyerekek, táncos lányok, macsó férfiak, a szexbabák és mind néz rám mereven, pislogás nélkül. 

MIÉRT?

Meditáció helyett -amit hirdettek- folyamatosan megrázó és vádoló képeket láttam.

Bűnös vagy ember!

A szerencsétlen tyúkok, a futószalagon a disznó fémrácsok között kismalacaival. A vásárlók a plázában, akik ezt eszik, a szemétben turkáló gyerekek, a kénbányában kínlódó munkások, a füstöt okádó kémények...stb. stb.  Ez valóban elgondolkoztat, és nyilván ez fontos is. 

DE!

Úgy érzem, hogy nem erről szól a földi élet, ezek a képsorok nem ösztönzik a nézőt, hanem vádolják. Persze szükség van némi meghökkentésre, ahhoz, hogy jobban vigyázzunk a környezetünkre, egymásra, de itt nem ez a cél. Ez a film nem az élet tiszteletére tanít, és nem is sprituális élmény -ahogy azt beharangozták az alkotók- Szerintem egy döbbenetesen manipulatív és ítélkező hangvételű mozit láttam tegnap. Óriási erővel képes a gondolatokat egy bizonyos irányba terelni, ami egyáltalán nem véletlen. Bármennyire azt sugallja ez a másfél óra, hogy én vagyok a hibás, hogy ide jutottunk, én ezt nem veszem be. Üzenem a készítőknek, hogy nem jó helyen keresgélik a bűnbakokat.

Hiába hatott rám ilyen erővel, én akkor is hiszem, hogy ennél sokkal szebb a földi lét, még ha néha sok szörnyűséget látunk is.

Nem akarom elvenni a kedved, azért érdemes egy ilyen mozit is megnézni, mert nagyon érdekes gondolatokat ébresztett bennem...mi is volt ez? Megmondom: félelemkeltés a javából.

(kontrasztként ideteszem a drága David Attenborough rendhagyó kis videóját...ez az én világom)

 

Címkék: A

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://csakenkialtottam.blog.hu/api/trackback/id/tr355028469

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása