...hát ennek az évnek is vége. Ilyenkor vagy fogadalmakat szoktak tenni, vagy valami összegzés félét. Fogadkozni nem szoktam, mert nem tudom mit hoz a holnap. Inkább csak néhány gondolat az elmúlt időszakról.
Azt hiszem ez az év egy nagy vízválasztó volt az életemben. Mindig azt hittem, hogy a harmincas éveimben voltam kiteljesedve, azt gondoltam, hogy akkoriban éltem a fénykoromat. Pedig nem. Lehet, hogy későn érő típus vagyok, de úgy érzem ebben az évben teljesedtem ki igazán. Most érzem magam a legszebb koromban...ne mosolyogj...így érzem hidd el (nem a külsőmre gondolok). Hiába leszek pár nap múlva ötven éves, mégis így érzem.
Most tudom ki vagyok igazán, tisztában vagyok a képességeimmel, az értékeimmel, a hibáimmal, tudom élvezni ezt a tudást, örömet jelent, hogy ideérkeztem végre.
Az idén átrágtam magam rengeteg olvasmányon, kerestem valamit lázasan. Meg akartam találni a kérdéseimre a válaszokat. Sikerült. Magamat találtam meg, magamat kerestem. (persze lehet, hogy ez még fokozható) Egész életemben a szeretteimnek éltem, úgy hogy magammal nem volt időm törődni. Most végre bepótolhattam. Az eredmény nem maradt el. Boldog vagyok. Boldog most is mint régebben, csak másképp. Talán ezt szokták úgy emlegetni, hogy 'tudatosan éli az életet. Nincs szükségem bölcsességekre, nincs szükségem dogmákra, egyszerűen gondolkodom az élet dolgairól. Nem szeretem túlbonyolítani a dolgokat, és nem is kell. Az alapvető emberi értékek fontosak számomra és igyekszem mindig szem előtt tartani a betartásukat. Gyerekeimmel olyan szoros és mély kapcsolatom van, amiről mindig álmodtam. Sok sok ember szeret és sok sok ember kíváncsi rám, kíváncsi a tanácsomra, kíváncsi rá mi van velem. Erre nagyon vigyázok, mert nagy megtiszteltetés ez nekem.
Ebben az évben tetőzött az érzelmi életem is, megtalált a szerelem, az a bizonyos 'mindent elsöprő. Erről már írtam. Nem sikerült. Nagyon nem... Mindent elkövettem, de sajnos nem úgy alakult ahogy álmaimban elképzeltem. Ennek ellenére nem adnám oda semmiért ezt senkinek...de talán a gyerekeimnek, hogy ők is átélhessék. Nem sokszor esik meg az ilyesmi...velem is "csak" másodszor. Nagy közhelyek, de tényleg igazak: a szerelem vak és kortalan!
Úgy érzem a következő év nagy változást fog hozni az életemben, mert megértem rá.
Összefoglalva, nagy szeretetben telt a 2012-es év...egész évben "csak" szerettem és szerettem...és nem túlzok.
Azt szeretném, ha a következő időszak is legalább ennyi jó érzést hozna és ilyen szeretetben telne. Nagyon szeretném...Boldogságos Új évet kívánok!
Utolsó kommentek