Az előző bejegyzésemben arról próbáltam írni, hogy talán kialakult bennem, hogy mit is akarok, mi az ami érdekel és mi iránt érzem az elhivatottságot az elmúlt nehéz időszak terméseként. Arra viszont nem tértem ki, hogy ezzel a tudatossággal párhuzamosan kialakult bennem egy sajátos szemlélet, egy olyan látásmód, amit kifejtenék bővebben, és ez konkrétan kapcsolható is a tanulási szándékomhoz.
Azt már elég sokat említettem, hogy az utóbbi időben rengeteget foglalkoztam spiritualitással, ezotériával , keleti tanokkal, vallásokkal, Jézus tanításaival, a megvilágosodással, a befelé fordulással, az elengedés, az önismeret fontosságával és az ezekhez köthető technikákkal. Eközben pedig nagyon sok emberrel beszéltem, ismerkedtem, akik valamilyen kapcsolatba kerültek ezekkel a tanokkal, a spiritualitással. Megértem, hiszen a mai őrületes tempójú kegyetlen világunkat sokan nem tudjuk valamilyen lelki kapaszkodó nélkül elviselni. Ezzel nem is lenne baj, hiszen évezredeken keresztül az emberiség együtt élt, csúnya szóval használta ezeket a kapaszkodókat. Igen ám, de azt is tudjuk, hogy ezekkel a tanításokkal miféle módon manipuláltak társadalmakat, különböző kisebb érdekcsoportok a saját hatalmi törekvéseik érdekében.
Az elmúlt tanulmányozós időszakom eredményeként tehát kérdések merültek fel bennem...létezik, hogy a megvilágosítás, tudatosítás, a spirituális tanok értelmezése terén ma sincs rendben valami? Ez persze nem 'Ex chatedra kijelentés, hanem kérdés...elgondolkodás valamiről, ami a körülöttem zajló világ egyáltalán nem elképzelhetetlen jelensége lehet, hangsúlyozom lehet...
Igazából azt tapasztalom, hogy itt is komoly hülyítés, manipuláció áldozatául eshetnek azok, akik nem eléggé körültekintően választanak tanítót, gurut, mestert, lelki, szellemi vezetőt. Aki arra lenne hivatott, hogy a Tant ne félreértelmezve-, kifordítva magyarázza, majd torz formában "hipnotizálja" vele a hallgatóságát, hanem megfelelő alapossággal és odafigyeléssel terelje helyes irányba az útkeresőt, hogy az valóban megtalálja a számára legmegfelelőbb utat.
Mi az eredmény? Elég elképesztő. Sok esetben megtévedt, összezavarodott emberek sokaságát termeli ki a mára már komoly üzletággá fejlődött szellempiac. Tudatrombolás és hiteltelenítés megy ezerrel, intézményesen eljuttatnak embereket egy elég alapos tudásszintre -már ami a lexikális tudást jelenti- majd ott magukra hagyják őket, vagy a másik jelenség, amikor teljesen rosszul értelmezett tudást adnak át ...és ez nagyon nagy baj. Csak remélhetem, hogy ez nem valami felülről irányított jelenség, hanem "csak" a hozzá nem értés, és az elüzletiesedés jele. (bár így sem kisebb a jelentősége)
A spirituális ember a szeretet nyelvén beszél, gondolkodik, van egója, de nem az egó vezeti az életben. A szeretet vezérli az életét, és egy úgynevezett belső vezetőre hallgat... a Szellemre, a belső hangra, az intuicióira. Saját életével, cselekedeteivel próbál példát mutatni környezetének. A megszerzett tudást, a Tant megéli és nem csak hangoztatja, felmondja. Két lábbal ugyan a földön jár, de a létezés törvényeit szem előtt tartva, nem avatkozik bele a szabad akarat szabadságába. Valahogy, ilyennek kéne lennie egy igazán jó Mesternek, Tanítónak...legalább is az én olvasatomban.
Ezzel szemben a magukat csak spirituálisnak tartó, megmondó emberek teljesen félreértelmezve, valami egészen sajátos felfogásra okítanak Ez nagyon veszélyes! (tisztelet a kivételnek)
Nézetem szerint, törekszem az ilyen szellemgyárakat kikerülni.
Az alapvető emberi értékek fontosságára kéne nagyobb hangsúlyt fektetni? Mi lenne ha,egyszerűen csak magukkal kezdenének foglalkozni az emberek? Őszintén, fájdalmasan ugyan, de igaziból feltárva a belső Szellemet, és nem valami divat, hóbort kedvéért, valami homályos tanítást elsajátítva...és mi lenne, ha nem nyájszellem vezérelte eszméket szajkóznának? Hanem elmélyülnének a legegyszerűbb emberi értékmérők jelentőségében.
A hála, őszinteség, elfogadás, megértés, tolerancia, becsület, tisztelet szem előtt tartásával lehetünk csak szeretetteljes emberré. Aki szeretni tud, és aki igényli hogy szeressék. Ez az élet rendje, az ember társas lény. Együtt kell éljünk egymással és nem elszigetelődve.
Az együttélés szabályainak betartására kéne odafigyelni. Nem tévesen értelmezni, kiforgatni a Én fogalmát. Nem pótolható minden és mindenki, ahogyan azt elhitetik: nem számít senki és semmi, csak Te! Az a fontos, hogy Te jól érezd magad...
A magadba nézést úgy kéne vezetni, hogy odafigyelj arra, hogy pl. mit érzel, amikor fájdalmat okozol másoknak önmagad keresése közepette? Persze a Tan szerint: ha neki fáj, az róla szól, nem rólad... És ha nem tud valaki simán átsiklani, afölött, hogy megbántották akkor még nagyon sok tanulnivalója van, és sehol sincs a "megvilágosodotthoz" képest természetesen. Hmm...és hol van a tapintat, az empátia? A fenti kiragadott megnyilvánulásokkal személyesen találkoztam, tapasztaltam.
Olyan iparággá alakult az "önmagunk keresésének" vezénylése, hogy egészen elkopni látszanak az igazán fontos, ehhez köthető alapvető fogalmak, mert már a vízcsapból is ez folyik. Ám kevés a valós tartalom mögötte.
Nos a sajátos szemlélettel kezdtem a mondandómat, igen arra gondoltam, hogy mindenképpen óvakodom a dolgok feltétel nélküli elfogadásától, mindenképpen átgondolom, bármit olvasok, hallok, és megpróbálom a tőlem telhető legjobban értelmezni azt, hogy az az épülésemet és ne a leépülésemet szolgálja. Mindegyikünk a maga nemében különleges és értékes, Te is...ezt kell erősíteni és kiaknázni, és egészséges önbizalommá (és nem pökhendi nagyképűséggé) alakítani. Tudom, hogy megfelelő önismerettel, önbecsüléssel ezt jól lehet kezelni.
Még nem tudom mi a megoldás....csak annyit tudok, hogy valami nem jól működik. Pont azt veszíthetjük szem elől amit annyira keresünk. Nagyon nem szeretnék én is ebbe a hibába esni. Oda kell figyelni, kire hallgatsz...
Remélem előrébb jutok ebben is egyszer, addig is tanulok, tanulok, tanulok...
(Mielőtt még nekem esel, hangsúlyozom, hogy nem általánosítok, és természetesen nem a Tan évezredes igazságát, jelentőségét kérdőjeleztem meg...ha ezt olvastad volna ki az írásból, kérlek fuss neki újra)
Utolsó kommentek